A workshop kiemelt témái:

• A cégautókkal kapcsolatban felmerülő aktuális adózási kérdések
• Az IFRS változásának hatása az operatív lízingpiacra
• Az operatív és nyílt végű lízing ÁFA visszaigénylési szokásai a flottakezelő és a lízingbeadó oldaláról
• Az útnyilvántartás nehézségei – mi lehet a megoldás?
• Az elektromos autók TCO számítása
• A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) fejlesztési irányai a céges flották kiszolgálására
• Nagyvállalati esettanulmányok

Akiket már biztosan a workshop előadói között köszönthetünk:

• Kibédi-Varga Lajos , Szolgáltatási igazgató, Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
• Nagy Attila , Tájékoztatási kiemelt főreferens, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Irányítás, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
• Zs. Nagy István , Üzletágvezető, Merkantil Bank Zrt.

Együttműködő partnereink: 

 

              

 

      

A nevéből adódóan a vállalatoknál (nem minden esetben persze, de manapság egyre több helyen) megtalálható, évente akár több alkalommal megszervezett, az utánpótlás kinevelése céljából indított GYAKORNOKI PROGRAMOK rejtélyeit és best practice-it dolgozza fel a legelismertebb programokat indító cégek képviselőinek előadásai által.

A legnagyobb kihívást a HR szakemberek életében az jelenti manapság, hogyan is tartsanak meg egy új belépőt és, hogy hogyan alakítsák ki benne a lojalitást már a kezdet kezdetén. A gyakornoki programok indítása megfelelő eszköznek bizonyul, hiszen mi is erősíthetné jobban az elköteleződést és a maradás iránti vágyat egy alkalmazottban, mint az, hogy egy mentor/buddy terelgeti az útján, komoly és felelősségteljes munkát bíznak rá és a rotációnak köszönhetően több területen is kipróbálhatja magát!?

A programoknak köszönhetően a gyakornokok megismerhetik a szervezeti kultúrát, hamar azonosulhatnak a kitűzött célokkal és a cél eléréséhez alkalmazandó stratégiával, valamint a kiegészítő programoknak (csapatépítő játékok, kirándulások és céges esték) hála valódi csapattagnak érezhetik magukat már az első néhány hét után.

Legjobb gyakorlatok, tapasztalatok, előnyök és hátrányok, gyakornoki szemszög – mindez és még sok más aktualitás alkotja a Gyakornoki programok szeminárium két napját összefoglaló programot!

Jöjjön el Ön is, ha gyakorló szakemberként szeretné

• felfrissíteni, aktualizálni, bővíteni szakmai ismereteit
• fejleszteni az ehhez a munkához is szükséges menedzsment készségeit
• hatékonyabbá tenni a karbantartást
• leküzdeni a problémákat, amelyek a tudásátörökítés területén jelentkeznek

Fókuszban:

• Hogyan hozzuk ki berendezéseinkből a maximumot? - Az OEE és helyes alkalmazása
• Saját karbantartási rendszer érettsége: élbolyba, középmezőnybe tartozik, vagy sereghajtó az Önök karbantartása?
• ISO5500X: mérhetőbb lesz-e az eszközgazdálkodás az új szabványok bevezetésével?
• Karbantartási stratégiák: Hogyan mérhető a karbantartás hatékonysága?
• Tudásmenedzsment és képzés fontossága a karbantartásban: Hogyan történjen az átörökítés?
• Diagnosztizálás szerepe: Rezgésmérés, infra technika és a hozzájuk tartozó eszközök

Globalizálódó világunkban egyre több vállalatot érintenek azok a kérdések, amelyek nem egy bizonyos ország specifikusságai, hiszen adott vállalat működése több országot, vagy akár kontinenst is felölel.

Egyre nagyobb a multinacionális vállalatok piaci részesedése, akár külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatait, akár magyarországi anyavállalat külföldi leányvállalatait tekintjük.

A mátrixszservezetek, SSC-k, Delivery Centerek jelentős szerepet játszanak a globális működés során, ezen szervezeti struktúrák is megjelennek a piacon a költséghatékonysági megfontolások miatt, melyek fókuszában a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés és profitnövelés állnak.

De vajon hogyan lehet összehangolni azoknak az országoknak jogi, HR, TB, Adózási, stratégiai és folyamatmenedzsment célkitűzéseit és elvárásait, amelyek az egyes határokon átnyúló vállalatok részét képezik?

Többek között ezeket a megváltozott környezeti és gazdasági viszonyokat veszi sorra rendezvényünk vállalati ESETTANULMÁNYOK hatósági, hivatali, szolgáltatói előadások által választ keresve a felvetett kérdésekre.

A rendezvény főbb témái:

• Mátrixszervezet – virtuális szervezetek: feladatmegosztás, feladatkörök meghatározása – riportolás
• SSC-k létjogosultsága jelen gazdasági környezetben
• Adatfeldolgozás, adatkezelés, adattovábbítás: cégcsoporton belüli információtovábbítás, szervezeti egységek közötti adattovábbítás
• Felhasználási és szerzői jogok, védett információk a globális működés kapcsán – Licenszek és a szellemi alkotások jogszerű használata/biztosítása
• Felhőalapú szolgáltatás nyújtása az SSC ügyfeleinek
• Munkajog, adó és javadalmazás: Munkajog, Adózási, TB kérdések - Kirendelési szerződések: Európán belül – Európán kívül
• Global Services, Integrated Delivery Models: Delivery Centerek üzleti létjogosultsága
• Javadalmi kérdések határon innen és határon túl

Az ONBOARDING, mint az üzleti stratégiák új alternatívája még nem a mindennapok része a vállalatok életében. Azonban a tendenciák azt mutatják, hogy egyre több cég belátja szükségét a HR folyamatok fejlesztésének, és ezen innováció élenjáró képviselője a toborzás és kiválasztás kettősének kiegészítője, a beillesztés. Ennek a hármas folyamatnak az összekapcsolása, az orientációs programok kialakítása és beépítése a mindennapokba elengedhetetlen eszköz a munkaerő megtartáshoz és a lojalitás növeléséhez. Számos módszer áll a szakemberek rendelkezésére, amely a beillesztést segíti – kezdve az interjúk során alkalmazható tesztekről, az onboarding day-en át, egészen a mentori programokig.

A szeminárium fő kérdésfelvetése az, hogy ez a feladat is a HR vállát kell, hogy nyomja, vagy érdemes erre külön szakembert alkalmazni, aki felügyelni tudja a megszervezett szocializáció folyamatát és biztosítani tudja a sikerességét.

Fókuszban:

• Mi is az az onboarding?
• A toborzás-kiválasztás és az onboarding kapcsolata
• Motivációs eszközök az onboarding kapcsán
• Onboarding és Mentor program
• Lojalitásnövelés és az onboarding szerepe az employer branding-ben
• A vezető szerepe az onboardingban
• Hogyan mérhető az onboarding sikeressége?
• HR szerepe a beillesztésben

Tovább bővül a 2017. június 4-tőla hazai jogrendbe is átültetett CbCR - Országonkénti jelentések cseréje jelentéstételi kötelezettsége, mely az EU adóelkerülés visszaszorítását célzó csomagjának képezi részét.

Korábban már a hazai jogalkotó tájékoztatta a piaci szereplőket a szabályozás kereteiről, részleteiről és várható kimeneteléről, viszont a szabályozás megismerésével számos konkrét szakmai, jogértelmezési kérdés merült fel a kötelezett vállalatok illetékes szakembereiben.

Mindemellett vészesen közeleg a 2017. december 31-e, ameddig az adózók - minden multinacionális nagyvállalat magyarországi leánya - kötelesek eleget tenni a bejelentkezési kötelezettségüknek, azaz a regisztrációnak (amennyiben a vállalatcsoport éves nettó árbevétele eléri a 750 millió Eurót).

A regisztrációfolyamatáról, határideiről és fontosabb paramétereiről tájékoztatja a nemzeti hatóság rendezvényünk résztvevőit a szaknapon.

Mindezzel egy időben megkezdődik az új kötelezettséghez kapcsolódó adatgyűjtés az adózók részéről, majd az adatjelentés elkészítése és benyújtásának folyamata, ezért fogalmi tisztázásokat és a jelentéskészítés feltételeinek pontosítását várják a piaci szereplők a jogalkotó és a hatóság részéről.

Tekintettel arra, hogy j elentést kell készítenie, majd ezt továbbítania a nemzeti adóhatóság felé minden olyan multinacionális vállalatnak, amely az EU-n belül tevékenykedik, számos kérdés kapcsolódik az adatszolgáltatási kötelezettséghez.

Jelenleg kérdésként fogalmazódik meg az adózók részéről, hogy „milyen módon kérjék be a leányvállalatoktól az adatokat?” , valamint, hogy „milyen devizanemben adják a leányvállalatok meg a saját bevételüket?”, és hogy „milyen határidő-eltolásokat vezetnek be? notifikálás kérdése”.

Mindemellett tájékoztatást várnak az adózók arról, hogymilyen nyomtatványon, űrlapon, felületen kell, eleget tegyenek bejelentkezési kötelezettségüknek?”, továbbá pontosítani szükséges, hogy „mik a tartalmi követelmények a jelentés kapcsán? és mikorra várható az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató a nemzeti hatóság iránymutatásával?

Többek között ezeket az aktualitásokat, kérdéseket veszi sorrarendezvényünkjogalkotói, a nemzeti hatóság előadásai, valamint vállalati ESETTANULMÁNY által választ keresve a felvetett kérdésekre.

Amikor egy IT területen dolgozó szakember vezetővé válik, számos kihívással találkozik.

Korábbi tevékenységével ellentétben most merőben más feladatkört kell ellátnia, így más jellegű feladatokkal találja magát szemben. Melyek ezek és milyen kihívások elé állítják Őt vezetőként?

„Milyen nehézséget jelenthet az IT vezető számára, hogy „hirtelen” számonkérési feladatai lesznek?”, Mely területeken képezze magát? Milyen előnyökkel jár, ha az IT vezető hatékonyan tud együttműködni a társosztályokkal? „Hol és hogyan „húzza meg a határt”, ameddig még vezetőként részt vehet a szakmai munkában? – Time menedzsment és szakmaiság kérdése”

Mindemellett a legtöbb alkalommal együtt kell működnie az IT vezetőnek a beszerzési és pénzügyi területekkel, de vajon „Miért szükséges, hogy az IT vezető részese legyen az IT beszerzéseknek?” és „Mik voltak azok a hiányosságok, amiket a pénzügyi vezető tapasztalt, felfedezett a vele együtt dolgozó IT vezetőben a közös munka során?”

Többek között ezeket a témaköröket veszi sorra rendezvényünk vállalati ESETTANULMÁNYOK által választ keresve a felvetett kérdésekre és az IT területén tapasztalatot szerzett trénerek a rendezvény második napján interaktív tréning keretében mutatják be mindezek megvalósítását a gyakorlatban.

Az IT vezetők egyik nagy feladata, hogy bizonyítsák a menedzsment számára azt az értéket, amit az informatika teremt. Ehhez azonban ki kell építeni egy jól működő IT kontrolling rendszert. Tudni kell tervezni a beruházásokat, a költségeket, el kell végezni az IT szolgáltatások díj kalkulációját. Szemináriumunk mindezekhez nyújt támogatást kiváló IT szakértők tolmácsolásában.

A szeminárium kiemelt témái:

• Az IT controlling és az IT controller szerepe a modern vállalati környezetben
• Asset Management: avagy mit is controllálnuk pontosan?
• Az eszközmenedzsment hardver és szoftver oldala
• Beruházás és költségtervezés
• Mérőszámok a controlling folyamatokban
• IT szolgáltatások árazása
• Projekt controlling rendszerek kialakítása
• Outsourcing döntések előkészítése
• Az SLA kialakításának szempontjai

A vállalatok belső kommunikációja többek között a felfokozott munkatempó és a megtartásért való aktív küzdelem miatt sem merülhet ki a céges e-mailezésben és a post it-es üzenetváltásokban. Az intranet rendszere már nem újdonság, ám sok cég életében még mindig nem tölti be a fő kommunikációs csatorna helyét és nincs kihasználva kellőképpen minden funkciója a hatékony kommunikáció, a kapcsolódás és a tudásmegosztás érdekében. A social media nyújtotta lehetőségek, a különböző online platformok bekapcsolása a belső kommunikációba olyan effektivitást biztosítanak, melyet kevés munkahelyen tapasztalhatnak meg a munkavállalók és a munkaadók.

Felmerül azonban néhány kérdés, mint például, hogy a saját fejlesztésű intranet vagy egy szolgáltató által biztosított platform nyújt többet? A social media mennyiben segíti az intranet alkalmazhatóságát és a hatékony kommunikációt? Milyen eszközökkel mérhető a belső kommunikáció hatékonysága? Illetve az sem teljesen egyértelmű, hogy szükség van-e írásban lefektetett szabályozásra vagy elegendő egy szóbeli megállapodás a belső kommunikációt illetően!? Ezen kérdésekre fog választ adni a szeminárium két napját alkotó tematika, illetve az egyes előadásokat prezentáló szakemberek!

Fókuszban:

• Saját intranet vs szolgáltatói platform
• Engagement kialakítását rejtő social intranet gyakorlatok
• A social intranet hatékonyságának mérhetősége
• Social Media Policy
• A social intranet nyújtotta dokumentumkezelési és tudásmegosztási lehetőségek
• A motiváció és a social intranet kapcsolata
• Toborzás és kiválasztás, employer branding a social media és intranet segítségével
• Belső kommunikációs eszközök felhasználási módjai az egyes szektorokban
• Zárt céges Facebook profil, céges blog és más lehetőségek
• A social intranet jövője

Akiket már előadóink között köszönthetünk:

• Bors Kata, Vállalati kapcsolatok és kommunikációs vezető, HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt.
• Garamszegi Éva, Senior belső PR manager, Magyar Telekom Nyrt., Értékesítés és Szolgáltatás Irányító Terület
• Solti Árpád, Ügyvezető igazgató, HyperTeam Üzleti és Informatikai Tanácsadó Kft.
• Varga Zoltán, Ügyvezető igazgató, Office42

Fókuszban a 9-es, 15-ös és 16-os standardok

A szeminárium kiemelt témái:

• A pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelése
• Az értékvesztés új megközelítése
• Fedezeti ügyletek
• A pénzügyi eszközök megjelenítése az IFRS 7 szerint
• Az IFRS 15 főbb jellemzői
• Az 5 lépéses modell
• A szerződéshez kapcsolódó költségek
• Teljesítések
• A szerződéskötés költsége
• A szerződésmódosítás kezelése
• Áttérés az IFRS 15-re
• AZ IFRS 16-os standard
• Adózási kérdések
• Az informatikai szakterület előtt álló kihívások – és megoldások

Fókuszban:

• Licenc beszerzés tervezése
  • Hogyan harmonizálható a gazdaságosság és hatékonyság a szoftver vásárlás során?
  • Hogyan kaphatok reális képet a szoftverek kihasználtságáról?
  • Hatékony szoftvernyilvántartás kezelése
  • Software Broker – használt szoftver kereskedelem
  • A nyílt forráskódú szoftverlicencelés sajátosságai, valamint jelentősége és nehézségei vállalati környezetben
  • Meglévő szoftverberuházások felhasználása a felhőben
  • SAM- és License Agreement
  • Szoftverek auditálása
  • Szoftverlicenc audit a hatóság szemszögéből - Best practicek az ellenőrzéskor

  Szakembereink között:

  • Almási Gyula, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  • Arató Árpád, ügyvezető igazgató, Licence Professional Kft.
  • Berecz Zoltán, kereskedelmi igazgató, IPR-Insights Licence Consulting 
  • Czene Tamás, ügyvezető, Redbridge Consulting Kft.
  • dr. Horváth Katalin, partner, Sár és Társai Ügyvédi Iroda
  • Repkényi Balázs, vezető tanácsadó, IPR-Insights License Consulting
  • dr. Rogányi Dániel, licencelési tanácsadó, IPR-Insights License Consulting
  • Tóth Zsolt, Manager, Delaware Consulting
  • Vincze Tibor, licencelési tanácsadó, IPR-Insights License Consulting

A beszerzési tevékenység a vállalat számos részterületére kiterjed, nemcsak a szorosan vett beszerzési területekre. A beszerzésért felelős szakembereket már régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon érdemes-e központosított beszerzést alkalmazni, mit érdemes központosítani a költséghatékonyság érdekében és mi az, amit meg kell hagyni a leánynak, a demand shaping alkalmazása mit eredményezhet a megtakarítások terén és hogyan valósítható meg a spend management?

Mindemellett szintén releváns kérdés, hogy mi a beszerzés feladata azokban az esetekben, amikor adott tevékenység szorosan nem kapcsolódik a beszerzéshez, mégis befolyással és hatással lehet a vállalat egészére és akár a beszerzők feladataira is: HR, Marketing és IT szolgáltatásbeszerzés kérdései.

Rendezvényünk mindezeket az aktuális és fontos kérdéseket hívatott bemutatni, választ ad többek között a small buy – kis értékű termékek és szolgáltatások beszerzésének kérdéseire, a beszerzés – Compliance és a korrupciómegelőzés összefüggéseire és arra, hogy hogyan lehet a beszerzés hatékonyságát, a beszerzői eredményességet, valamint a szállítói teljesítményértékelést mérni?

Az üzletmenet-folytonosság alapvető érdeke minden cégnek, hiszen ha be is üt a krach, az élet nem áll meg. Ipari vagy természeti katasztrófa, technológiai problémák, terrorfenyegetettség vagy csak egy „egyszerű” influenzajárvány? Mindenre nem lehet előre felkészülni, de nem árt legalább átgondolni az alapvető teendőket egy krízis szituáció esetén.  

Egy napos intenzív workshopunkon kifejezetten a krízishelyzet bekövetkeztekor szükséges

• lépéseket,
• a károk felmérését,
• a meghozandó döntéseket,
•  a kommunikációs teendőket vesszük sorra kiváló szakemberek segítségével:  

A workshop nap egyik felében a résztvevők egy olyan szituációs játékban vesznek részt, mely egy lehetséges krízishelyzetet mutat be. A feladat megoldani a kialakult helyzetet.

További témák:

• A BCP valódi próbatétele - Esettanulmány
• Krízis PR
• Kríziskommunikáció alapjai

A jól működő ügyfélkapcsolatok hátterében alapvető szerepe van a CRM rendszereknek. Az ügyfelekről beérkező rengeteg adat és információ megfelelő hasznosítása kulcskérdés kell, hogy legyen a CRM stratégiában.

A nagyvállalatok többségénél jól tudják, hogy minden ügyfél adatbázis, arra épülő marketing-kampány és értékesítési elvárás lelke az adat. A jól megválasztott adatgyűjtési-, szegmentálási-, és elemzési technikák alkalmazása gyorsabb és pontosabb döntéshozatalt tesz lehetővé, így támogatva az értékesítési célok megvalósítását és végső soron az ügyfélhűség kialakítását is.

Témáink:

• CRM rendszerek itthon és külföldön- a CRM, mint az üzletfejlesztés alapja
• Az ügyfélkezelés stratégiai fontossága, a CRM szerepének felértékelődése az ügyfélmegtartásban
• Ügyfélkezeléstől az ügyfélélményig ( Customer Experience, CX)
• Ügyfél információs-elemző eszközök az üzleti folyamatok kialakításának támogatására
• Az adathalmaz kezelésének szerepe az üzleti döntéshozatalban
• Kitörési pontok a BIG DATA Technológiában
• A számítási felhő, mint az Internet új alapja
• A közösségi médiaplatformok használata és az abban rejlő CRM elemzési lehetőségek
• A CRM elemző helye a szervezetben

A beszerzési munka sajátja a kommunikáció, sajátossága az egyedülálló szakmai nyelvezete, amely két dolgot magas szinten kell szintetizálni, ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni.
A közös nyelv kialakítása a beszállítók, beszerzők és az üzleti igényeket megfogalmazók között nem egyszerű, ugyanakkor felelősségteljes kommunikációs pont. Nem utolsó sorban ez a beszerzők feladat, felelőssége:

• az üzleti igények megértése, szem előtt tartása, átfordítása, közvetítése a beszállítók felé,
• beszerzői szakmaiság képviselete,
• beszerzőkkel történő kapcsolatok kialakítása,
• folyamatok kialakítása,
• idő megfelelő menedzselése, határidők betartása.

A tréning programjából:

• A kommunikáció jelentősége
• A beszerzési folyamatok
• Tudta, hogy a kommunikációra szánt időnk legnagyobb részében megfigyelünk, illetve mások figyelnek meg bennünket?
• Az értő figyelem
• Asszertivitás, mint a megfelelő és eredményes kommunikációs stílus
• Hogyan legyünk asszertívek egy-egy beszerzési folyamat során?
• A szakmai és a kommunikációs folyamatok megtervezése.

Belső ellenőrzési szerepkörben nélkülözhetetlen olyan készségek megléte, mint jó kommunikációs és konfliktuskezelési képesség. Ezek nélkül hiába a megalapozott szakmai tudás, nehezebb a belső ellenőröknek auditor partneri szerepkörben elfogadtatni magukat.

A belső ellenőrök szakértelmét tehát akkor tudja a szervezet maradéktalanul hasznosítani, ha partnerként tartják őket számon, és ők maguk is ekként gondolnak magukra, ennek megfelelően működnek.

A tartalomból:

• Hogyan építsünk együttműködő kapcsolatokat?
• A konfliktus „természetrajza”?
• Első a belső stabilitás!
• Hogyan kommunikáljunk hatékonyan különböző emberekkel?

Innováció, fejlesztés, automatizáció. Ezek a folyamatok töltik ki a vállalatok mindennapjait, lépést kell tartani a fejlődéssel és ehhez már rég nem elegendő a benchmarking. A belső folyamatok fejlesztése és a változások adaptálása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szervezeti működés megfeleljen az elvárásoknak – elvárásoknak, melyek a munkavállalók, kollégák és a piac részéről érkeznek.

A folyamatok megszervezése, a változás beazonosítása, megfelelő előkészítése és kommunikálása, és ezekkel párhuzamosan a szervezetfejlesztés mind olyan lényegi tevékenységek a változásmenedzsment kapcsán, melyeket a vállalat alkalmazottai és a vezetőség együtt kell, hogy megvalósítsanak. A változásra való képesség beépítése a szervezeti működésbe tanulható, a szükséges képességek és kompetenciák elsajátíthatók, például a Változásadaptálás szemináriumon elhangzó szakértői előadásoknak köszönthetően!

Fókusztémák:

• A folyamatszervezés és a változások beépítésének párhuzama
• A változások jogi vonatkozásai, szerződésmódosítások és a társasági jog kérdései
• Hatékony kommunikáció a változásmenedzsment során
• A változás meghatározása – hogyan definiálja és vezesse elő a változást?
• Vállalati változásmenedzsment, szervezetfejlesztési stratégia
• A változáskezelés során alkalmazható leghatékonyabb módszerek és eszközök, best practice-ek